Margit malom

Margit Malom

Kovács Antal 1908-ban megvásárolta Krigovszky János paprikamalmát (egykori gőztéglagyár). A megvásárolt paprikamalmot átépítette gabonamalommá, amit Margit Malomnak nevezett el. A kisteljesítményű malom helyett Kovács Antal hamarosan új, korszerű malom építésébe kezdett. A város közepéhez közelebb, a Vajas nyugati partján 1911-ben kezdték meg az új malomépület építését, amely 1912. jan. 15-re készült el. A malom 1914 folyamán társas vállalkozássá alakult, melynek folytán 1916-ban sor került a malom teljesítményének növelésére. A bővítési munkák 1917 nyarán fejeződtek be. A malom kapacitása napi 700 q-ra emelkedett. Az újabb bővítés 1922 áprilisában kezdődött. Felépítették a malom északi szárnyát, tetején a víztoronnyal. Az építkezést gabonasilók és raktárak építésével a következő években tovább folytatták. 1923-ban a 200 vagonos raktár készült el,1924-ben pedig elkészültek a vasbeton gabonasilók, amiket a német Feitag cég készített. 1928-ra eladósodott a malom. 1928. júl. 21-én egy bankcsoport vette át az eladósodott malmot, és Margit Gőzmalom és Terményforgalmi Rt néven működtette tovább. A világgazdasági válság a malom fölött sem múlt el nyomtalanul. 1933 végére a Margit Malom működésképtelenné vált. A malom igazgatója, Friedrich Antal, aki az előző évben a mai Meszesi út elején (Tüzép telep) önálló malmot alapított, 1934-ben bérbe vette az álló malmot és megindította az őrlést. A malom feleslegessé vált épületeiben alakította ki paprika beváltóhelyét az 1936. aug. 22-én megalakult a Magyar Fűszerpaprikát Értékesítők Szövetkezete. A beváltó az új telepének (ma Fűszerpaprika Rt) megépítéséig, 1941-ig működött a Margit Malomban. 1941 júliusában lejárt Friedrich Antal malomigazgató bérleti szerződése. A Margit Malom részvénytársasággá alakult. Legnagyobb részvénytulajdonosok a kalocsai érsekség, a ciszterci rend és Jerkó Sándor dunapentelei malomtulajdonos voltak. A malomigazgató Jerkó Sándor lett. 1949-ben államosították a malmot, amely a későbbiek során a Bács-Kiskun Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari V. kalocsai malma lett. 1951-ben a malom elavult berendezéseit 1,5 millió forintos költséggel korszerűsítették 1955-ben a hengerszékek gázüzemű meghajtását villanymotoros meghajtásra cserélték ki. További gabonaraktárak épültek, 1964-ben egy 150 vagonos raktár, 1978 augusztusában 1.525 vagonos acélsilók. (Az acélsilók átadásával egy időben kezdtek hozzá a malom Gombolyagi úti telepén egy 3.300 vagonos vasbeton gabonasiló építéséhez,mely elkészülte után a megye legnagyobb gabonasilója volt.) 1981 és 1983 között. Nagyarányú felújítás végeztek a malomban 1991. júl. 1-én a vállalat Viktória Első Magyar Gabona Rt néven részvénytársasággá alakult, amelytől a Margit Malmot 1998. ápr. 1-én az Agrimill Rt (Békéscsaba) bérbe vette, majd megvásárolta.