Kalocsai Takarékpénztár épülete
Egyemeletes eklektikus stílusú U alakú, három utcára néző épület. Építés éve: 1890, építtető: Kalocsai Takarékpénztár Eredeti funkciója: bank, üzlet (földszint), lakás (emelet)
Az épület építéstörténete és hasznosítása
Kalocsa legrégibb pénzintézete, a Kalocsai Takarékpénztár 1865-ben alakult. Első székháza a
mai Szent István király út 27. sz. alatti épületben volt. A takarékpénztár az 1880-as évek
végén határozott új székház építéséről. Az egyemeletes U alakú épületet (a mai Piros Arany
Szálloda) 1890. szept. 28-án adták át. A bank üzleti helyiségei az épület a mai Városház utcai
szárnyának földszinti részén, az egykori Piros Arany étterem helyiségei helyén voltak. A
többi földszinti helyiségben Salamon Jakab nemzetközi árucsarnoknak nevezett, több üzletet
magába foglaló áruháza volt. Később ezeket a helyiségeket a legjelentősebb kalocsai
kereskedők (Littmann Ármin, Jurcsó Antal stb.) bérelték. Itt működött a Ligeti gyógyszertár
is. Az emeleti részen a takarékpénztár vezető tisztviselőinek lakásai voltak. Az első
„zsidótörvény” hatására 1938. máj. 31-én a bank zsidó származású vezetői, dr. Vámos Gyula
és dr. Szekeres Gyula lemondtak igazgatói tisztükről, részvénytöbbségüket eladták a Bajai
Takarékpénztárnak, és így a Kalocsai Takarékpénztár a bajai takarék érdekeltségébe került. Az első évben még megtartotta nevét, de a következő évtől a Bajai Takarékpénztár kalocsai
fiókjaként működött. A bankok államosítása után, 1948 nyarán a bajai székhelyű Bácskai
Takarékpénztár kalocsai fiókja, majd 1949 tavaszán, az Országos Takarékpénztár
megalakulása után az OTP kalocsai fiókja lett, de rövid másfél éves működés után az OTP
bezárta a kalocsai fiókot. A bezárt bank helyiségeibe az államosított Szabó-féle vendéglő
költözött a Tomori utcából, és a neve Fényes étterem lett. Az épület többi földszinti
helyiségeiben továbbra is különböző profilú üzletek működtek. Az emeleten megmaradtak a
lakások. 1965-ben az egész épületet a vendéglátás céljaira alakították át. Az emeleti részen
hozták létre a Piros Arany Szállodát. A némileg kibővített étterem a Piros Arany étterem
nevet vette fel. Az I. István király utcára néző szárny földszintjén, a mellette lévő ház
földszinti helyisége hozzácsatolásával, alakították ki a Piros Arany presszót. A szállodát és a
két szórakozóhelyet a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat működtette. A vállalat
felbomlása után, kilencvenes évek elején az épületet eladták. Az emeleten továbbra is a
szálloda működik. A szállás céljára kiadó szobák mellett, néhány szobáját különböző cégek,
vállalkozók tartósan bérelték és bérlik iroda, rendelő, szerkesztőség, rádióstúdió stb. célokra.
Az étterem megszűnt. Helyiségeiből kisebb alapterületű üzlethelyiségeket alakítottak ki,
melyekben különböző profilú boltok működnek. A presszó lényegesen kisebb lett, és a
kilencvenes évek végén felvette a Belvárosi Kávéház nevet. A Piros Arany presszó
leválasztott területén szintén kisebb alapterületű boltok létesültek. A városi örökségvédelmi
hatástanulmány helyi védettségre javasolja.
