Kisszeminárium

Az épületegyüttes jellemzői

Egyemeletes kora eklektikus saroképület, 3+A+3+A+3 ablaktengellyel, ahol az A rizalittal kiemelt homlokzati sík. A középső 3 tengely edikulás ablakokkal armirozott sarkokkal bír. A földszinti sarokfülkében Szent Flórián szobor.
Oldalhomlokzata 2+13+2 ablaktengellyel, sarokrizalittal van kiképezve és a harmadik ablaktengelyben az első emelet magasságában a 16-18. számú házzal fedett, épített híd köti össze
Épült 1880-ban, építtetője Haynald Lajos érsek (1867-1891)
Építője: Greif József kalocsai építőmester.
Eredeti funkciója: iskola.
Jelenlegi funkciója: iskola.

A kisszeminárium építéstörténete és hasznosítása

Kalocsa nagy iskolaalapító érseke, Kunszt József (1854-1866) foglalkozott a kisszeminárium megalapításának gondolatával. Végrendeletében erre a célra hagyta vagyona egy részét. A kisszeminárium megalapítása utódára, Haynald Lajos érsekre (1867-1891) maradt.
Az intézet épületének helyéül az 1711-ben épült belvárosi plébániatemplom és a mellett lévő plébánia területét jelölték ki. A rossz állapotban lévő két épületet 1878-ban lebontották, telküket a mellettük lévő kisebb ház kisajátításával megnövelték. Ezen a területen építette fel a kisszeminárium egyemeletes kora eklektikus stílusú saroképületét Greif József kalocsai építési vállalkozó 60.900 Ft-os költséggel. Az épület 1880. aug. 31-én készült el. A Szent István király úti homlokzat 3+A+3+A+3 ablaktengellyel épült, ahol az „A” rizalittal kiemelt homlokzati sík. A középső 3 tengely edikulás kiképzésű armirozott sarokkal készült. A Batthyány József utcai oldalhomlokzat 2+13+2 ablaktengellyel, sarokrizalittal van kiképezve és a 3. tengelyben ez emelet magasságában a 16-18. sz. házzal (egykori jezsuita kollégium) híd köti össze.
Az épület Szentháromság utca (ma Szent István király út) és a Kistemplom köz (ma Batthyány József utca) találkozásánál lévő sarkán egy fülkében helyezték el Szent Flórián szobrát, melyet az 1810-es tűzvész emlékére emeltek 1819-ben. Műemlék, hatályos jogvédelem alatt áll (13336/1962. sz. Törzsszám: 571.). A kisszemináriumba azok a gimnazista korú gyerekek kerültek, akik elhivatottságot éreztek a papi pálya iránt. A kisszeminárium elvégzése után mehettek a diákok a nagyszemináriumba, azaz a hittudományi főiskolára. Az intézetet kezdetben az egyházmegyei papok vezették. 1901-ben 70 ezer forintos költséggel bővítették az épületet. Az épület északi szárnyában kialakított nagyméretű kápolnát (ma Városi Kiállítóterem) az intézet diákjain kívül a tanítóképző és a Belvárosi Elemi iskola diákjai is használták.
1907-ben az intézet vezetését a jezsuiták vették át. A jezsuita kollégium és a kisszeminárium közötti közlekedés megkönnyítésére a két épület között, az első emelet magasságában fedett közlekedő folyosót építettek a két épületet elválasztó utca fölé. Ezt az építményt a kalocsai köznyelv Sóhajok hídja néven emlegeti még ma is.
Az első világháború idején, 1914 szeptemberétől az épületet egy részében 130 személyes hadikórházat rendeztek be. 1917 szeptemberében az egész épület hadikórház lett. A kisszeminaristák átköltöztek a jezsuita kollégium épületébe. 1919. nov. 14-től 1921. szept. 29-ig a Kalocsára bevonuló nemzeti hadsereg egységeinek egyik laktanyája volt a kisszeminárium. Az 1924. jún. 1-én megalakult Egyházmegyei Takarékpénztár hivatali helyiségei az épület mai Batthyány József utcai frontjának földszinti helyiségeibe költözött, ahonnan később a Szent István utca 30. sz. alá, a már lebontott (egykori OTP fiók) épületbe költözött. 1926 nyarától ismét kórházat rendeztek be az épületbe. A kalocsai kórház új pavilonjának építése alatt itt működtek a kórház osztályai és az orvosok egy része is itt lakott. Kalocsára 1938-ban katonaság települt. Mivel a laktanya építése elhúzódott a Kalocsára érkezett katonaság 1938 őszétől 1940 tavaszáig néhány iskolaépületbe, így a belvárosi elemi iskolába is, költözött. A belvárosi iskola átköltözött a kisszeminárium épületébe, amely 1943 februárjától a háború végéig ismét hadikórház lett.
1945 nyarán, az érsekség anyagi lehetőségeinek csökkenése miatt, Grősz József érsek (1943-1961) megszüntette az intézményt. A kalocsai iskolaállamosítások keretében 1948 után a Kunszt érsek utcai leányiskola Állami Általános Leányiskola néven beköltözött a megszűnt kisszeminárium épületébe, és két névváltoztatás után (1962. aug.: 1. sz. Általános Iskola), 1996. márc. 21-től Belvárosi Általános Iskola néven működik.
A kisszeminárium egykori kápolnája az 1951-ben megszűntetett nagyszeminárium könyvtárának raktára lett. 1960-as évek végén a termet Városi Kiállító teremmé alakították át. A 2000-es évek elején az iskola épületét teljes körűen felújították. A felújítás keretében az iskola udvarán tornaterem épült. 2003. július elején, a tornaterem alapozása közben kb. kétezer éves kelta, szarmata sírokat találtak. A régészeti feltárást Nagy Dániel, a Viski Károly Múzeum régésze végezte.