Kisszeminárium
Az épületegyüttes jellemzői
Egyemeletes kora eklektikus
saroképület, 3+A+3+A+3 ablaktengellyel, ahol az A rizalittal kiemelt homlokzati
sík. A középső 3 tengely edikulás ablakokkal armirozott sarkokkal bír. A
földszinti sarokfülkében Szent Flórián szobor.
Oldalhomlokzata 2+13+2
ablaktengellyel, sarokrizalittal van kiképezve és a harmadik ablaktengelyben az
első emelet magasságában a 16-18. számú házzal fedett, épített híd köti össze
Épült 1880-ban, építtetője
Haynald Lajos érsek (1867-1891)
Építője: Greif József kalocsai
építőmester.
Eredeti funkciója: iskola.
Jelenlegi funkciója: iskola.
A kisszeminárium építéstörténete és
hasznosítása
Kalocsa nagy
iskolaalapító érseke, Kunszt József (1854-1866) foglalkozott a kisszeminárium megalapításának gondolatával.
Végrendeletében erre a célra hagyta vagyona egy részét. A kisszeminárium
megalapítása utódára, Haynald Lajos érsekre (1867-1891) maradt.
Az intézet
épületének helyéül az 1711-ben épült belvárosi plébániatemplom és a mellett
lévő plébánia területét jelölték ki. A rossz állapotban lévő két épületet
1878-ban lebontották, telküket a mellettük lévő kisebb ház kisajátításával
megnövelték. Ezen a területen építette fel a kisszeminárium egyemeletes kora
eklektikus stílusú saroképületét Greif József kalocsai építési vállalkozó
60.900 Ft-os költséggel. Az
épület 1880. aug. 31-én készült el. A Szent István király úti homlokzat
3+A+3+A+3 ablaktengellyel épült, ahol az „A” rizalittal kiemelt homlokzati sík.
A középső 3 tengely edikulás kiképzésű armirozott sarokkal készült. A Batthyány
József utcai oldalhomlokzat 2+13+2 ablaktengellyel, sarokrizalittal van
kiképezve és a 3. tengelyben ez emelet magasságában a 16-18. sz. házzal
(egykori jezsuita kollégium) híd köti össze.
Az épület Szentháromság utca (ma
Szent István király út) és a Kistemplom köz (ma Batthyány József utca)
találkozásánál lévő sarkán egy fülkében helyezték el Szent Flórián szobrát,
melyet az 1810-es tűzvész emlékére emeltek 1819-ben. Műemlék, hatályos
jogvédelem alatt áll (13336/1962. sz. Törzsszám: 571.). A
kisszemináriumba azok a gimnazista korú gyerekek kerültek, akik elhivatottságot
éreztek a papi pálya iránt. A kisszeminárium elvégzése után mehettek a diákok a
nagyszemináriumba, azaz a hittudományi főiskolára. Az intézetet kezdetben az
egyházmegyei papok vezették. 1901-ben 70 ezer forintos költséggel bővítették az
épületet. Az
épület északi szárnyában kialakított nagyméretű kápolnát (ma Városi
Kiállítóterem) az intézet diákjain kívül a tanítóképző és a Belvárosi Elemi
iskola diákjai is használták.
1907-ben az intézet vezetését a
jezsuiták vették át. A jezsuita kollégium és a kisszeminárium közötti
közlekedés megkönnyítésére a két épület között, az első emelet magasságában
fedett közlekedő folyosót építettek a két épületet elválasztó utca fölé. Ezt az
építményt a kalocsai köznyelv Sóhajok hídja néven emlegeti még ma is.
Az első világháború idején, 1914
szeptemberétől az épületet egy részében 130 személyes hadikórházat rendeztek
be. 1917 szeptemberében az egész épület hadikórház lett. A kisszeminaristák
átköltöztek a jezsuita kollégium épületébe. 1919.
nov. 14-től 1921. szept. 29-ig a Kalocsára bevonuló nemzeti hadsereg
egységeinek egyik laktanyája volt a kisszeminárium. Az 1924. jún. 1-én megalakult
Egyházmegyei Takarékpénztár hivatali helyiségei az épület
1945 nyarán,
az érsekség anyagi lehetőségeinek csökkenése miatt, Grősz József érsek
(1943-1961) megszüntette az intézményt. A
kalocsai iskolaállamosítások keretében 1948 után a Kunszt érsek utcai
leányiskola Állami Általános Leányiskola néven beköltözött a megszűnt kisszeminárium
épületébe, és két névváltoztatás
után (1962. aug.: 1. sz. Általános Iskola), 1996. márc. 21-től Belvárosi
Általános Iskola néven működik.
A
kisszeminárium egykori kápolnája az 1951-ben megszűntetett nagyszeminárium
könyvtárának raktára lett. 1960-as évek végén a termet Városi Kiállító teremmé
alakították át. A 2000-es évek elején az iskola épületét teljes körűen
felújították. A felújítás keretében az iskola udvarán tornaterem épült. 2003. július
elején, a tornaterem alapozása közben kb. kétezer éves kelta, szarmata sírokat
találtak. A régészeti feltárást Nagy Dániel, a Viski Károly Múzeum régésze
végezte.
ADRIÁNYI
Gábor 2000
Jezsuiták
Kalocsán. A jezsuita kollégium (1860-1948) In Kalocsa történetéből. Szerk.
Koszta László. Kalocsa
ASBÓTH
Miklós 1998
Kalocsa
történeti kronológiája. In: Asbóth Miklós, Romsics Imre: Kalocsa múltja és
jelene. Kalocsa. 42-215. p.
Kalocsa
történeti kronológiája
Számítógépes
adattár. Szerk. Asbóth Miklós.
VÁTI 2004a