Érseki Palota

Az érseki kastély építészeti előzményei:

A kalocsai vár

A honfoglalás után az Árpád nemzetség fontos családi tanácskozóhelye volt Kalocsa, mivel a közelben volt az Árpád-fiak szállásterületeinek közös határa. Kalocsát és környékét az 1002-ben alapított kalocsai érsekség első érsekének, Asztrik érseknek (1002-1034 körül) adományozta Szent István király. A kalocsai vár nagyjából egyidős az érsekséggel. Asztrik érsek építette fából és földtöltésből a vízi vár jellegű erődítményt a mai érseki kastély helyén. Keletről a Kígyós, északról és nyugatról a Csilás Palé, délről mesterséges vizesárok határolta. Az erődítmény a tatárjárás idején elpusztult. Az elpusztult várat Benedek érsek (1243-1254) építette újjá. Az új vár már kőből készült. Fő része a mai érseki kastély nyugati sarka helyén állt háromemeletes lakótorony, melyhez alacsonyabb épületek csatlakoztak. A kalocsai vár emlékét őrzi a város címere.

Megerősített érseki lak

A lakótorony maradványait felhasználták a mai kastély építésekor. A középkori vár maradványai ma is láthatók a kastély nyugati részén, a pincében. Az erődítményt szintén vizesárok vette körül, melyen a város felöli oldalon felvonóhíd vezetett keresztül. Jánki László érsek (1317-1337) halála után, 1337-ben Károly Róbert lefoglalta a gazdátlanul maradt várat, besorolta a magyar várrendszerbe és királyi helyőrséget telepített bele. A királyi uralom alatt tovább építették, erősítették a várat, őrtornyokkal és sáncokkal megerősített fallal vették körül. Károly Róbert halála után, 1342-ben került vissza a vár az érsekség tulajdonába. A közelgő török veszély miatt, 15. század végén Váradi Péter érsek (1481-1501), 1523 után pedig Tomori Pál érsek (1523-1526) tovább erősítette a várat. A mohácsi csatavesztés után a vár többször cserélt gazdát, majd 1541 őszén a törökök végleg elfoglalták. 1543 után állandó, kis létszámú török helyőrség került a várba. Mivel a kalocsai várnak nem volt stratégiai jelentősége, a török megszállás alatt nem foglalkoztak karbantartásával. 1602-ben vagy 1603-ban megpecsételődött a vár sorsa. Pográny Benedek naszádos hajdúi megtámadták Kalocsát, felgyújtották a várat és a várost. A pusztulás olyan nagymértékű volt, hogy a török helyőrség ideiglenesen el is hagyta Kalocsát. Visszatértük után nem állították helyre a várat, csak lakhatóvá tették
A középkori kalocsai vár maradványait használta fel a 18. század elején Széchényi Pál (1696-1710) és Csáky Imre érsek (1710-1732) az érseki lak építésénél. A megerősített érseki lakot 1775-ben Oswald Gáspár (1719-1781) építész piarista szerzetes tervei alapján Batthyány József érsek (1760-1766) átépíttette Az építkezés 1775. máj. 5. után kezdődött, az építésvezető Kronowetter Antal Lipót, az érsekuradalom mérnöke volt Az L alakú épület 1776. júl. 15-én készült el. Az épület nyugati oldalának alapjai lerakásánál felhasználták a középkori vár nyugati tornyának maradványait.

Az érseki kastély építéstörténete 

Batthyány József érsek helyébe lépő Patachich Ádám érsek (1776-1784) nem folytatta az építkezést, hanem Kronowetter Antal Lipóttal új terveket készíttetett, amelyek Patachich nagyváradi püspöki palotájához hasonlítottak, melyet Franz Anton Hillebrandt tervezett. A kastély középső, Oswald Gáspár tervei szerint épült épületszárnyat átépítették. A teljesen új keleti szárny 1781 elején készült el, ide került a mai Főszékesegyházi Könyvtár alapját képező tekintélyes méretű magánkönyvtára. A középső szárnyban lévő kétemeletes ebédlő és a tőle keletre lévő korabeli érseki lakosztály mennyezetét Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói, a könyvtárterem könyvespolcait pedig festményei díszítették. Az ebédlő freskói ma már nincsenek meg. A kastély nyugati szárnyát Kollonich László érsek (1787-1817) építtette. Az építkezés az Oswald Gáspár tervei alapján épült érseki lak nyugati szárnyának átépítése volt. A Kronowetter által épített középső és keleti szárnyhoz szervesen kapcsolódó nyugati szárny tervekeit Thaler József készítette, aki az 1799-ben megkezdődött építést is vezette. A nyugati szárny földszintjén található az Érseki és Főkáptalani Levéltár, valamint az érseki hatóság hivatalai, első emeleten pedig az érseki rezidencia. A középső szárny közepének első és második emeletét a két emelet magas ebédlőterem foglalja el. A kastélyhoz tartozó kertben lévő arborétumot Haynald Lajos bíboros érsek (1867-1891) alapította. A kastély első építtetőjének, Patachich Ádámnak emlékét a kastély homlokzatán elhelyezett családi címere és az első emeleti erkély kovácsoltvas korlátjában látható monogramja, az összefonódott P A betű jelzi. A kastély építését befejező Kollonich László érsekre emlékeztet a kastélykerítésen lévő kovácsoltvas kapu fölött elhelyezett püspöki kalap és alatta az összefonódott C L K (Comes Ladislau Kollonich) monogram. A kastély kerítésénél lévő kovácsoltvas kapu egyik oszlopán egy tábla jelzi az épület műemlék voltát. A kastély földszinti, mai gondnoki helyiségében az ötvenes évek első felében az ÁVH egyik Kalocsára települt részlegének irodái voltak. Feladatuk hivatalosan a könyvtár és a levéltár őrzése volt.