Kanonoki ház - Szent István király út 1-3. - Nagypréposti Palota
Az épület leírása
Egyemeletes saroképület barokk
homlokzati kiképzéssel. A hosszanti homlokzaton 1+3+1+2+1+3+1 ablaktengellyel,
ahol a 2 és 3 ablak terjedelmű homlokzatrészek rizalitokkal vannak kiemelve.
A középrizalitban háromszögű
oromzattal, benne címerrel, kőkonzolos erkéllyel, kovácsoltvas copfstílusú
vasráccsal, abban T. M. monogram, jelenleg oda nem illő virágtartó kosarakkal
felszerelve és újabb keletű tölgyfa kapuval ellátva.
A kalocsai székesfőkáptalan élén
álló nagyprépostok lakhelye volt.
Épült az 1780-as évek elején,
építtetője Patachich Ádám érsek (1776-1784).
Eredeti funkciója: lakóház.
Jelenlegi funkciója: irodaépület
Az épület építéstörténete és
hasznosítása
A kalocsai székesfőkáptalan élén
álló nagyprépostok lakhelye volt. Itt működött a káptalan és az érsekség
irodája is 1950-ig. Egyemeletes saroképület barokk homlokzati kiképzéssel. A
hosszanti homlokzaton 1+3+1+2+1+3+1 ablaktengellyel, ahol a 2 és 3 ablak
terjedelmű homlokzatrészek rizalitokkal vannak kiemelve.
A középrizalitban háromszögű oromzat található benne
címerrel, amely Takács Márton nagypréposté (1799-1818), a főkáptalan negyedik
nagyprépostjáé.
Az épület utcai homlokzatán, első
emeleten, a kapu fölött kovácsoltvas korláttal övezett erkély korlátján TM
monogram. Az épületet Patachich Ádám érsek (1776-1784) építtette. A
homlokzat 1920 körül került restaurálásra, s újabb elemeket tartalmaz.
Az épületet az 1920-as évek
második felétől „Vass miniszter háza” néven is emlegették, utalva Vass József (1877-1930) vallás- és közoktatásügyi, majd népjóléti és munkaügyi miniszterre,
aki 1924-től haláláig kalocsai nagyprépost volt, nagypréposti rezidenciája
ebben a házban működött. A házhoz két kapubejáró tartozik. Az egyik az épület
közepén lévő fedett kapubejáró. A kapualjban, a kétszárnyú fakapu belső
oldalán, a nem nyíló betétívre Vass József minisztert megörökítő feliratot
vésték:
„Fecit Jos. Vass
Praep. M.
Minister Status
A másik kapu az épület déli végén közvetlenül az udvarra vezet. Az egyházi ingatlanok államosítása után a Kalocsára helyezett honvédség lakásként használta az épületet. Később az emeleti részt a földhivatal kapta meg. 1990-től az épület földszinti részén lévő helyiségek egy részét néhány politikai párt Kalocsán működő szervezetei használják. Az épület műemlék voltát a kapu mellett elhelyezett tábla jelöli.
KATONA
István 1967
A
kalocsai érseki egyházmegye története 1-4. köt. Latin eredetiből ford. Takács
József. Kézirat. Kalocsa.
A
Kalocsai Főszékeskáptalan Levéltára. Kalocsa. (Kalocsai múzeumi értekezések 4.)
VÁTI 2004a
VÁTI
Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság. Kalocsa
város Településszerkezeti terve. Örökségvédelmi hatástanulmány. Műemléki
topográfia. Felelős tervező Havas Mária. TSZ.: 2774/2003-3.2.2.