Nagyszeminárium

Az épület leírása

Kétemeletes barokk saroképület, a Szent István király úti szárny a későbbi bővítmény nélkül 11 ablaktengellyel, koronázó és választó párkánnyal, két-két falsáv közötti tagozott egyszerű keretezésű ablakokkal. A földszinti ablakok felett vakolt szemöldökdísz, az ablakok előtt kovácsoltvas apácarács. A főbejárati kapu gazdagon díszített csigás, két álló konzolos, püspökcímeres, kőkiképzéssel keretezett, 1760 évszámú felirattal. A barokk épülethez a Szent István király út felöli oldalon egy 3 tengelyes eklektikus kiképzésű szárny csatlakozik. A Szentháromság tér felé 13 ablaktengely, a Hunyadi utca felé további 4 ablaktengellyel fordul be a homlokzat. A kétemeletes, túlnyomórészt barokk épülethez a Hunyadi utcai oldalon egy egyemeletes, 5 ablaktengelyes klasszicista épület csatlakozik Az ablaktengelyek között 4 db, a két emeletsort átfogó ionfejezetes falpillér található kőlábazattal és pillérfejezettel. Az épülethez falazott kerítés csatlakozik benne újabb keletű egyszerű kapuval. Az udvari homlokzaton erőteljesen kiemelt két ¾ oszloppal díszített középrizalit található, középen elválasztott eredeti hármas ablakkal.
Épült az 1757-1764 között, építtetője Klobusiczky Ferenc (1751-1760) és Batthyány József érsek (1760-1776).
Eredeti funkciója: iskolaépület.
Jelenlegi funkciója: iskolaépület és művelődési központ.

Az épület építéstörténete és hasznosítása

A kalocsai papnevelő intézetet, a nagyszemináriumot 1733-ban alapította Patachich Gábor érsek (1733-1745). Az oktatás november 4-én indult 8 papnövendékkel az eredetileg érseki vendégfogadónak készült épületben, amely a mai Szent István Gimnázium helyén állt. Klobusiczky Ferenc érsek (1751-1760) kezdte a nagyszeminárium új épületének építését a főszékesegyház szomszédságában a Nagy utca (ma Szent István király út) elején. Az épület alapkövét 1757. jún. 13-án rakták le, és 1764. aug. 15-én adták át rendeltetésének.
A nagyszeminárium abban az időben egyemeletes, barokk stílusú, L alakú épület volt, hosszabbik szárnya a mai Szentháromság térre, rövidebb szárnya a Nagy utcára (ma Szent István király út) nézett. Az épület első bővítése idején, 1807-ben Kollonich László érsek (1787-1817) húzatta fel a második emeletet.
Klobusiczky Péter érsek (1822-1843) építtette a Hunyadi utcai egyemeletes, klasszicista stílusú szárnyat.
Az utolsó bővítést Császka György érsek (1891-1904) végezte 1897-ben. Az épület Szentháromság utcai (ma Szent István király út) szárnyához épített toldalékban kapott helyet az első emeleti kápolna, melynek utcai frontján lévő két ablakának Palka József budapesti üvegfestő által festett üvegezése Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázolja (ma már nincs meg), és a második emeleti könyvtárhelyiség.
A két ablak között, a külső oldalon található, az építést elrendelő Császka György érseket szimbolizáló Szent György szobor.
A nagyszemináriumot a Grősz-pert követően, 1951-ben megszüntették, és az épületet államosították Az államosítás után a budapesti szociális otthon egyik részlege kapott helyet az épületben, majd az 1957-ben Kalocsára települt szovjet repülősök családjai laktak benne. A repülőtéri lakótelep elkészülte után, a hetvenes évek elején kiköltöztek az épületből.
A városi tanács 1874-1977 között művelődési központtá alakította át Kerényi József (1939-) Ybl-díjas és Kossuth-díjas építész tervei alapján. Az épület földszinti részének nagyobbik felét különféle szervezetek használták. A Szentháromság téri szárnyban kapott helyet a Barokk Kávéház, majd a rövid életű Kalocsa-Tours utazási iroda, melynek helyén az Agrobank és jogutód bankok (Mezőbank, Erste Bank) fiókja nyílt. A Szent István király úti szárny földszintjén volt a porta, szolgálati lakás és néhány társadalmi szervezet (Hazafias Népfront, Magyar Vöröskereszt) és a Nevelési Tanácsadó irodája kapott helyet. Az irodák később kiköltöztek az épületből.
Az első emeleti rész a művelődési központé lett. Az egykori kápolnából kamaraterem lett. A Szent István király úti szárnyon irodák, a Szentháromság tér felöli oldalon kisebb-nagyobb közösségi helyiségek kaptak helyet.
A második emeleten, az egykori szemináriumi könyvtár helyiségébe a városi könyvtár gyermekkönyvtára költözött. Mellette kapott helyet a könyvtár új gyűjteménye a zenei gyűjtemény. A Szent István király úti szárny kisebb közösségi helyiségeibe a kilencvenes évek elejétől a városi televízió és a városi könyvtár olvasóterme költözött. A Szentháromság tér felöli szárny legnagyobb részét a nagyméretű tánc-próbaterem és az öltözők foglalták el.
Az épületegyüttes Hunyadi utcai egyemeletes szárnyába, amelyet a főépületnél előbb alakítottak át, 1972 novemberében költözött be a zeneiskola.
Az épület utolsó átalakítása, illetve felújítása 2007-2008-ban történt. A felújítás során már figyelembe vették a 2004-től az épületben működő Tomori Pál Főiskola igényeit, de a Művelődési Központ is használja az épület egy részét.Az átalakítás során az épületben több, a Szépművészeti Múzeum tulajdonában lévő szobor és dombormű öntvény-másolatát helyezték el. Földszinten, a lépcsőfeljáró két oldalán két rokokó nőalak (kb. 125-130 cm) található. A Barokk Kávéház belső helyiségében egy rokokó férfialak látható. Mindhárom egy 18. századi bajor szobrász munkája. Az Erste Bank ügyfélszolgálati helyiségében három másolat található. Ismeretlen olasz kőfaragótól származó pillérfejezet címerrel (kb. 50 cm), ismeretlen nápolyi mestertől Hercegnő profilban című domborműve (kb. 70 x 70 cm) és szintén ismeretlen olasz mestertől egy nemesi család címere (kb. 70 cm átmérő). Az első emeleti folyosó közepén Donatello Szt. György csatája a sárkánnyal című domborműve (kb. 170 x 50 cm), 16. századi ismeretlen közép olasz mester Keresztelő Szt. János torzó szobra (kb. 120 cm), a folyosó déli végén, a kamaraterem előtti részén Verocchio Mária a gyermekkel című domborműve (kb. 95 x 65 cm), Desiderio da Settignano Gyermekfej című szobra (kb. 35 cm), a folyosó északi szárnyán Michelangelo Buonarroti Apollo - Dávid című szobra (kb. 150 cm), az oldalfolyosón ismeretlen észak olasz mester Hercegnő mellképe címerkeretben című domborműve (kb. 70 cm átmérő) és Benedetto da Maiano a Santa Croce prédikálószékéről való részleteket tartalmazó 4 db domborműve (kb. 75 x 80 cm) látható. A második emeleti lépcsőfordulóban ismeretlen barokk mester római nőalakja (kb. 115 cm), a folyosó déli végén, a gyermekkönyvtár előtt 18. századi ismeretlen barokk szobrász nőalakja (kb. 115 cm) található. A folyosó másik végén, a próbaterem közelében helyezték el Szűcs Béla táncos és koreográfus emléktábláját. Földszinten, a bejárat utáni előtér falán található egy vörös márványtábla a magyar abc kisbetűivel. Alatta egy kisebb márványtáblán lévő réztábla szövege tudósít a tábla eredetéről:

ezt az Abc-t, amelyet kézzel véstek magyar márványba

kris engman, douglas coffin, harpswell engman coffin és

sigrid engman coffin ajándékozta sok szeretettel kalocsa la-

kóinak. ezt nemcsak a dózsa györgy szki, a belvárosi álta-

lános iskola valamint a szt. istván gimnázium diákjainak és

tanárainak ajánljuk, hanem a város többi oktatási és kultúrá-

lis szervezetének is továbbá magyar barátainknak, akik so-

kat adtak nekünk, tanítottak bennünket és nagyon boldoggá

tették kalocsán töltött évünket.

(a márványt adományozta bástya ¢95 kft)

A táblát adományozó amerikai pedagógus család Kalocsán töltötte az 1994/95-ös tanévet. Az apa a Dózsa György Szakközépiskolában, az anya a Belvárosi Általános Iskolában tanított, két leányuk közül az egyik a Szent István Gimnázium, a másik a Belvárosi Általános Iskola diákja volt. Az ABC-t az anya, Kris Engman véste, aki a tanárkodás mellett szobrászattal is foglalkozik.
A barokk kőfaragványokkal dúsan díszített főbejárat fölötti emléktábla az építtető Klobusiczky Ferenc érsek emlékét őrzi. Fölötte található az érsek kőbe faragott címere. Az emléktábla szövege:

„bonis. artibus.

iuniori. instituendo.

et.

fessis. subinde

in. vinea. domini. sabaoth. operaris.

quieti.

franciscus. archiepiscopus.

hanc. aedem. posuit.

mdcclx.”

Az egykori kápolna (kamaraterem) utcára néző két ablaka között egy fülkében található egy lándzsás Szent György szobor. A szobor alatti vörös márvány emléktábla az épületet bővítő Császka György érsek emlékét őrzi. A Szent György szobor talapzatán van Császka érsek címere Az emléktábla szövege:

„d o m

restauravit et AMPLIAVIT

GEORGIUS CSÁSZKA

archi episcopus colocensis

et bácsiensis

anno domini mdccxcvii”

A bejárat két oldalán lévő kéz emléktábla közül az egyik az épület műemlék voltát jelöli, a másik Liszt Ferenc emléktáblája.

Az egyemeletes klasszicista toldalék

Az épület leírása

Egyemeletes, 5 ablaktengelyes klasszicista épület. Az ablaktengelyek között 4 db, a két emeletsort átfogó ionfejezetes falpillér található kőlábazattal és pillérfejezettel. Az épülethez falazott kerítés csatlakozik benne újabb keletű egyszerű kapuval. Az udvari homlokzaton erőteljesen kiemelt két ¾ oszloppal díszített középrizalit található, középen elválasztott eredeti hármas ablakkal.
Épült 1823-ban, építtetője Klobusiczky Péter érsek (1822-1843).
Eredeti funkciója: idős paptanárok otthona.
Jelenlegi funkciója: iskolaépület

Az épület építéstörténete és hasznosítása

A nagyszeminárium idős paptanárai számára Klobusiczky Péter érsek (1822-1843) építtette a Hunyadi utcai egyemeletes, klasszicista stílusú szárnyat, amely szervesen csatlakozik a nagyszeminárium épületéhez. Később az épületet a nagyszeminárium használta iskolaépületként.
A nagyszeminárium épületében működő Hittudományi Főiskola 1951-es bezárása után az épületet civil célokra hasznosították.
Először a budapesti szociális otthon egyik részlege lett, majd a Kalocsán szolgáló repülősök családjai laktak benne.
Az 1960-as 70-es évek fordulóján a szovjet katonacsaládok részére a repülőtér mellett lakótelep épült, ahova az elsők között költöztek el az épületben lakók. Az üresen maradt épületet a városi tanács felújította.
A felújított épületbe 1972 novemberében költözött be a Liszt Ferenc Zeneiskola. Azóta is az iskola központi épülete.