Kalocsai méhészet

A méhészet a méhek mesterséges tartását, az általuk gyűjtött és elkészített termékek kinyerését jelenti. Kalocsán elterjedt mezőgazdasági tevékenység.
A Kalocsavidéki Földmívelők és Iparosok Egyesülete 1911 decemberében méhész telepet alapított a mai Csajda-kertben. 1914-ben megalakult a Kalocsavidéki Méhészeti Egyesület a méhészet kezelésére. 1927. június elején építtette a Kalocsavidéki Méhészeti Egyesület a Csajda-fürdőt, amit a Csajdakerttel együtt a város 1929. május 18-án megvásárolt. Az Egyesület 1937 januárjában oszlatta fel magát.
1985. február 6-án alakult meg a Kalocsai Méhész Egyesület – az OMME kalocsai szervezete. A szervezet a kalocsai méhészeket karolja fel, nekik nyújt támogatást.
A méhek legnagyobb haszna a virágok, gyümölcsfák, haszonnövények megporzása; a háziméh a virágos növények fő beporzója. A virágok az általuk termelt nektárral, egy édes folyadékkal csalogatják magukhoz a méheket. A méh a virágok nektárját gyűjti össze, azt kaptárokban, lépekben tárolja, alakítja mézzé. A méhészek a lépekből pörgetéssel nyerik ki a mézet. A méhészek további fontos feladata a kaptárok karbantartása, méhek fiasítása, méhek etetése, károkozók, betegségek távoltartása.
Az utóbbi években, évtizedekben drasztikusan csökkent a méhcsaládok, vadbeporzók száma. Ennek okai méhbetegségek, növényvédő szerek, károkozók. Az európai méhészek továbbá nem képesek versenyezni az unión kívüli, gyakran rosszabb minőségű méz árával. Alapvető fontosságú a méhészek munkája, elmaradása a méhek számának további csökkenéséhez, a beporzás hiányához, virágos termények kisebb hozamához vezethet.

Kalocsán nagy hagyománya és történelme van a méhészetnek, a kalocsai agrár- és élelmiszergazdaság fontos része. 23 évig működött a Kalocsavidéki Méhészeti Egyesület, ők építtették a Csajda-fürdőt. 1985-től a Kalocsai Méhész Egyesület tevékenykedik Kalocsán.
A méhek legnagyobb haszna a virágok megporzása. Mind a vad méhek, mind a méhészek méhcsaládjainak száma csökken, a méhészek gazdasági problémákba ütköznek; ez veszélyezteti a növénytermesztési ágazatot is.
Az értéktárba való felvétel segítheti a méhészetet, figyelemfelhívó, ismeretterjesztő hatása lehet, a kalocsai értékek, hagyományok, helytörténet, tudás megőrzését, átadását támogatja.

Papp Zoltán Országos Magyar Méhészeti Egyesület Kalocsai Szervezete elnök ajánlása:

A kalocsai méhészek közössége az évtizedek során nem csupán nektárgyűjtő bogaraival foglalkozott, sokat tett az érseki város fejlődéséért, lakosságáért is. A fellelhető források azt bizonyítják, hogy Deák Imre, tanító és méhészeti felügyelő, és kortársai 1911 decemberében állami segítséggel méhész telepet alapítottak a mai Csajda kertben, itt alakult meg két évvel később a Kalocsai Méhészeti Egyesület.

A háború idején az egyesület országos jelentőségre tett szert, különböző kiállításokon rendszeresen elismerésekben részesült, díjakat nyert. Deák Imre egyik első teendője a méhészeti tanfolyamok megszervezése volt, melyeket nyolc éven át sikeresen folytatott. Amikor 1913-ban felemelte a minisztérium a méhészeti kerületek számát 8-ról 16-ra, Deák Imre lett a Pest-, Esztergom- és Tolna vármegyékből alakult I. kerület vezetője, Kalocsa székhellyel. Ő javasolta 1916-ban, hogy a világháborúban megrokkant kalocsai katonák számára építsenek egy lakótelepet, ahol a csökkent munkaképességű hadirokkantak munkalehetőséghez is jutnak. E javaslat nyomán épült fel a Rokkanttelep, amit 1918. augusztus 15-én avattak fel, ahol később kereseti telepet és iskolát is nyitottak. Így létesült az első kertes-házas rokkanttelep, melynek az alapját Deák Imre a méhészkedés megkedveltetésével fektette le.

A méhész egyesület tevékenysége sokrétű volt. Üzletük volt a városháza épületében, az 1920-as években kaptárgyár is működött, 1927-ben pedig állami támogatással felépítették a Csajda fürdőt, amit később eladtak a városnak. Az egyesület tagjai a gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet Méhtenyésztési Osztálya számára 1930-tól havi rendszerességgel küldtek megfigyelési adatokat Kalocsáról. 1954-től 1990-ig Lakatos János tanító látta el ezt a feladatot. A 60-as években a méhészek 2300 hársfa csemetét ültettek el Kalocsa környékén és több száz mézelő facsemetét és bokrot ültettek el társadalmi munkában a város utcáin és terein.

Az egyesület 1985 óta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Kalocsai szervezeteként működik. Jelenleg 95 tagot számlálunk. Októbertől márciusig havonta egy alkalommal gyűlést tartunk, ahol megvitatjuk napjaink aktuális kérdéseit és szakmai előadásokat hallgatunk. Két évvel ezelőtt felvettük a kapcsolatot a Jézus Szíve templommal és hagyományteremtő szándékkal mézszentelő szentmisét és mézkóstoltatást tartottunk, amit az elmúlt két alkalom sikerét követően folytatni szeretnénk. Egyesületünk tagjai is aktívan részt vesznek a Mézes reggeli elnevezésű országos programban, amelynek keretében felkeresik a kalocsai és környékbeli óvodákat és általános iskolákat, megismertetik a gyermekeket a mézzel és a méhek, a méhészek életével.

Mindezek fényében az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Kalocsai Szervezete a méhészet felvételét javasolja a helyi értéktárba.