Raffai Sarolta családi sírja
Raffai Sarolta családi sírja. Raffai
Sarolta (Kecel, 1930. máj. 23. – Kalocsa, 1989. szept. 22.) József Attila-díjas
(1968) és SZOT-díjas író, költő. Kalocsán szerzett tanítónői oklevelet
1950-ben, majd néhány környékbeli faluban, Páhin, Kecelen, Császártöltésen,
Uszódon tanított. 1968-tól a Nagy Lajos Könyvtár munkatársa volt. Országgyűlési
képviselővé és az országgyűlés alelnökévé választották 1871-ben. E tisztet
1974-ig töltötte be. 1972-től a kecskeméti Forrás folyóirat rovatvezetője volt.
1978-ban kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójává, ahonnan betegsége
miatt 1983-ban nyugdíjba vonult. Első átütő irodalmi sikerét az Egyszál magam című regényével aratta
1967-ben, mely színpadon is sikert aratott. A regény a falusi értelmiség
konfliktusait ábrázolja. Műveiben a tapasztalati valóságot a realisztikus
társadalomábrázolás igényességével közvetíti, olykor publicisztikus hevülettel.
Utolsó műveiben a változó társadalomban élő nők helyzete foglalkoztatta. - Művei: 1. Részeg virágzás.
Versek. Bp. 1966. 2-3. Egyszál
magam. Regény. Dráma. Bp. 1967. 4. Diplomások.
Dráma. Bp. 1969. 5. Rugósoron.
Elbeszélések. Bp. 1971. 6. Morzsahegyek.
Regény. Bp. 1974. 7. Ne félts, ne
félj. Versek. Bp. 1975. 8. Egyszeri
kaland. Elbeszélések. Kecskemét, 1975. 9.
Vasderes. Dráma. Bp. 1977. 10. Jöhetsz
holnap is. Regény. Bp. 1978. 11. Legyen
krizantém. Elbeszélések. Bp. 1979. 12. Menekülők.
Regény. Bp. 1981. 13. Föld, ember,
folyó. regény. Bp. 1983. 14. Didergő
ének. Versek. Bp. 1985. 15. Megtartó
szerelem. Regény. Bp. 1987. 16. Asszonyok
a Virág utca négyben. Regény. Bp. 1988. - Versei és novellái gyakran jelentek meg irodalmi folyóiratokban és
napilapokban. A sír állapota: A
fedett kettős síron kb.