Mócsy Antal családi sírboltja. Mócsy
Antal (Szeged, Csongrád m. 1842.
ápr. 20. - Kalocsa, 1900. júl. 20.) tanítóképezdei tanár,
lapszerkesztő, országgyűlési képviselő. Középsorú iparos család gyermeke volt.
Az elemi iskolát, a gimnázium hat osztályát és a tanítóképzőt Szegeden végezte.
A tanítóképzőben Bárány Ignác tanítványa volt. A tanítóképző elvégzése után
kilenc évig volt tanító Horgoson és Adán. Adán kötött házasságot Kelemen
Etelkával. 1869-ben Haynald érsek hívására Kalocsára költözött, ahol a tanítóképző
intézet tanára lett. Hamar bekapcsolódott a város közéletébe. Kalocsa első
újságját, a rövid életű Sárközi Lapokat 1873. jún. 22-től szept. 28-ig
szerkesztette. Lapszerkesztői tevékenységét 1878-ban folytatta. Az 1878. ápr.
1-én indult Kalocsai Néplap egyik alapítója és első szerkesztője lett. A
lapszerkesztést haláláig folytatta. Pedagógiai tevékenységét elméleti téren is
folytatta. 1873-ban tanulmányúton járt Ausztriában, a német államokban és
Svájcban. 1876-ban közreműködött a püspökkari elaborátum tantervei elkészítésében.
Az osztott (két-, három- és négytanítós) iskolák heti óraterve teljes egészében
az ő munkája. Több tankönyv szerzője volt, pedagógiai tanulmányokat írt.
1886-ban kinevezték a tanítóképző intézet igazgatójának. A tanítóképző-tanárok
országos egyesülete elnökének, a Kalocsa-vidéki tanító egyesület alelnökének
választotta. Tagja volt a Szent István Társulat igazgató-választmányának.
Közéleti tevékenysége során több kalocsai civil egyesület választotta
vezetőségi tagjának és több kalocsai részvénytársaság igazgatósági tagja volt.
Kedvtelésből szőlészkedett is. Az 1880-as években, szőlőgyűjteményében, amely a
mai Foktői út
mentén volt, közel 400 féle szőlőfajta volt. Élete utolsó szakaszába az
országos politikával is foglalkozott. 1896. okt. 28-án a tapolcai választókerületben
néppárti programmal országgyűlési képviselővé választották. Élete utolsó két évében
már sokat betegeskedett. A kalocsai képviselőtestület 1900. nov. 8-án a
Mészárszék közt (a mai
Esze Tamás utca Szent István király út és a Tomori utca
közötti része) és a tanítóképző intézet melletti Tanítóképezde közt (az Esze
Tamás utca Tomori utca és a Híd utca közötti része) Mócsy utcának nevezte el.
Az utca nevét 1948. febr. 17-én változtatták Esze Tamás utcára. Művei: 1. Phaedrus, Augusztus szabadosa Aesop
nyomán s modorában írt meséi. Ford. és jegyzetekkel ell. Kecskemét, 1866. 2. Népnevelési tanulmányok. Az 1873
őszén a bécsi világkiállításra, a dél-német tartományokba és Svájcba tett
utazás alkalmából. Kalocsa, 1875. 3.
Első olvasó és tankönyv. Az osztatlan kath. népiskolák III. és IV. évfolyama
számára. A Szent István Társulat megbízásából. (Petrovácz Józseffel és Schultz
Imrével) Bp., 1886. 2. kiad. 1890. 3. kiad. 1893. Egyik év. átdolg. kiad.
(Dreisziger Ferenc átdolg.) Bp. 1917. átdolg. kiad. (Ember Károly átdolg.) Bp.
1918. Másik év. átdolg. kiad. (Ember Károly átdolg.) Bp. 1917. ua. Bp. 1918. 4. Második olvasó és tankönyv. Az
osztatlan kath. népiskolák V. és VI. évfolyama számára. A Szent István Társulat
megbízásából. (Petrovácz Józseffel és Schultz Imrével) Bp., 1886. 2. kiad.
1890. 3. kiad. 1895. 4. kiad. 1897. átdolg kiad. (Dreisziger Ferenc, Ember
Károly átdolg.) Bp. 1912. ua. Bp. 1917. Német nyelven: Bp. 1911. 5. Abc és olvasókönyv. Kisebb kiad.
(Petrovácz Józseffel és Steinberger Ferenccel) Bp. 1895. - Cikkei a Tanodai Lapok (a folyóirat munkatársa is volt), az
Iskola-barát, a (Szauter-féle) Kalauz, a Néptanítók Lapja (a folyóirat
munkatársa is volt), a Kalocsai Néplap (1878-1900 között szerkesztője volt) és
a Jézus Szent Szíve Hírnöke című lapokban jelentek meg. A sírbolt állapota: Keretes, fedett sírhely. A kereten alacsony,
kb. 25 cm
magas öntöttvas kerítés. A sírhely közepén áll a kb. 270 cm magas, fekete
márványból készült kereszt, melynek homlokzatán Mócsy Antal és felesége, két
oldalán a család többi, a sírban nyugvó tagjainak neve olvasható. A sír
gondozásra szorul. A család másik ágának tagjai a XXII. parcella 72. sírhelyén
lévő sírban nyugszanak. A sír helye: XX.
parcella 128.
