Deák Imre családi sírja. Deák Imre (Kalocsa, 1865. okt. 25. – Kalocsa,
1930. ápr. 14.) tanító, méhészeti felügyelő, a rokkanttelepi kereseti telep
első igazgatója. Iskolai tanulmányait Kalocsán végezte. Tanítói oklevelét a
kalocsai tanítóképzőben szerezte meg 1885-ben. Majd húsz évig tanítóskodott
Fajszon. Közben elvégezte a selyemtenyésztési tanfolyamot Szekszárdon, a
gyümölcstermesztési tanfolyamot Budapesten és Kecskeméten a mezőgazdasági
tanfolyamot. 1904-ben Kalocsára
költözött, ahol dr. Gregus Gyulával
és dr. Szántó Lajossal megalapította a Kalocsavidéki Földmívelők és Iparosok
Egyesületét, amelynek titkára lett. Az egyesület háziipari termékek gyártására
szakosodott. Két telepük volt, a nagyobbik helyén ma Start Kft autószervize
működik. Az egyesület munkásainak átlagos létszáma 100-200 fő között mozgott,
télen elérte a 300 főt is, köztük 20-25 fő nő. Az egyesületnek több
tagcsoportja volt (asztalos, fonó stb.). 1911 decemberében állami segítséggel
méhész telepet alapítottak a mai Csajdakertben. A méhész telepen alakult az újabb
tagszervezet 1913. dec. 21-én Kalocsai Méhészeti Egyesület néven, aminek
ügyvezető igazgatója Deák Imre lett. Az első világháborúban megrokkant
kalocsaiak munkahelyéül és lakásul szolgáló Rokkanttelep és az ott létesített
kereseti telep létrehozásának gondolata Deák Imrétől származik. A méhész
egyesület tevékenysége sokrétű volt. Üzletük volt a városháza épületében (a
Városház utcai oldalon volt az üzlet), működtette az 1918-ban létesített
rokkanttelepi kereseti telepet (ma a Kaloprint Nyomda működik az épület egy
részében), melynek első igazgatója Deák Imre volt, 1921-ben Rokkanttelepen egy
tantermes iskolát nyitottak, 1927-ben állami támogatással felépítették a Csajda
fürdőt. Ingatlanait 1920 folyamán a kezelésükben lévő egységeket átadták az
államnak (méhészet, kereseti telep) illetve a MOVE szövetkezetnek (városházi
üzlet). 1929-ben eladták a városnak 21 ezer pengőért a Csajdakertet és a
fürdőt. Az egyesület 1937 januárjában önfeloszlatás révén szűnt meg. Deák Imre
élete utolsó éveiben sokat betegeskedett. Kalocsai tevékenysége elsősorban a
Csajdakerthez és Rokkanttelephez kötődött. 1971. dec. 23-án a városi tanács a
Rokkanttelep keleti szélén épülő városnegyed egyik utcáját Deák Imréről nevezte
el. - Művei: 1.
Gyümölcstermesztés. Kalocsa (?), 1896. 2.
Gazdasági káté a népiskolák IV., V., VI. vegyes osztályai számára. Kalocsa,
1900. 3. Zarándoklat Rómába.
Útleírás Kalocsától Rómáig és vissza. Kalocsa, 1903. 4. Gazdasági vezérfonal. A gazdasági ismétlő iskolák tanítói
számára. Kalocsa, 1903. 5. Az
okszerű méhészet kézikönyve. A természetrajzi részt írta Resch Ignác. Kalocsa,
1909. 6. Méhészeti berendezés és
költségvetés. É. n., 1913. 7. Az
okszerű méhészet kézikönyve kérdések és feleletekben. Méhészeti tanfolyamok
számára és magánhasználatra. Kalocsa, 1926. - Cikkei a Kalocsai érseki egyházmegye tanító-egyesületének
jelentéseiben, a Kalocsai Néplapban és az Országos méhész zsebnaptárban
jelentek meg. - A sírban
Deák Imre rokonai nyugszanak. Felesége sz. Windich Aranka (1851-1924), nővére
Rökk Edéné sz. Deák Róza (1863-1939), aki Rökk Marika (1913-) színésznő és Rökk
Ede (1911-1990) válogatott labdarúgó (élete utolsó részét Kalocsán töltötte)
édesanyja, Fodor Pál (1915-1992), a Mezőgazdasági Szakközépiskola ny.
igazgatóhelyettese, Fodor Pálné sz. Szabó Sarolta (1920-1986) tanítónő, aki
anyai ágon állt rokonságban Deák Imrével. A
sír állapota: A műkőkeretes fedetlen sírt kb. 160 cm magas világosszürke
márvány obeliszk díszíti, amelyen bronzból készült Krisztus-fej és a sírban
nyugvók nevei találhatók. Gondozott sír. A
sír helye: X. parcella 163.
