Brandtner György, dr. családi síremléke

Brandtner György, dr. családi síremléke. A sírban nyugszik dr. Brandtner György ny. kalocsai főjegyző, felesége, Raichl Katalin, a család további 5 tagja, ill. leszármazottja, valamint a családdal rokonságban állt dr. Farkas Géza ny. kalocsai polgármester. A család többi tagja további két sírban nyugszik: a főút másik oldalán, a IV parcellában Brandtner György sírjával szemben lévő sírban, illetve a XXII. parcella 52. sírjában. A sír állapota: A nagyméretű, reprezentatív fedett sír közepén fehér márványból készült koporsó felső részét ábrázoló emlékmű, s rajta egy ülő leányka szobra található. A szobor Brandtner György egyik korán elhunyt leányának állít emléket.  Gondozott sír. A sír helye: XVII. parcella 1.

Brandtner György, dr. (Kalocsa, 1857. – Bp. 1904. szept. 9.) kalocsai ny. főjegyző. Gimnáziumi tanulmányait a kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte. Kitűnő eredménnyel érettségizett, majd a budapesti egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. Önkéntesként állt be a hadseregbe, ahol a német nyelv elsajátítása végett a tiroli hegyi vadászoknál szolgált. Tiroli évei alatt ismerkedett meg a haladás és a korszerű gazdaság eszméivel, amiket hazatérte után szülővárosában, Kalocsán próbálta a gyakorlatba átültetni. Leszerelése után, 1879-ben visszatért Kalocsára, és Gajári Ödön főjegyző, későbbi országgyűlési képviselő mellé került jegyzőnek. Hamarosan helyettes főjegyzővé választották, majd Gajári 1884-es országgyűlési képviselővé választása után, 1885. máj. 25-én Kalocsa főjegyzője lett. A kalocsai községi tisztviselői kar első embereként hozzálátott a tiroli tartózkodása alatt megismert új gondolatok helyi adaptálásához. Törekvései három fő területre terjedtek ki. Városrendezés és szociális ellátás területén városi, gazdasági téren a magántőkét kívánta módosítani tervei megvalósításához. Bizonytalan volt a törvényszék sorsa. Javaslatára a régi városháza és négy szomszédos épület telkét biztosította a képviselőtestület az új törvényszéki épület felépítéséhez. Ezzel megszűnt a kalocsai törvényszék áttelepítésének veszélye. Városiassá változtatta a főutca képét, aszfaltjárdát építtetett és a járdák mellé ő ültettette a ma is meglévő fasorokat. Javaslatára alakították ki a temetői főutat. Fejleszteni kívánta a közlekedési infrastruktúrát. Villamos vasúti összeköttetést javasolt a kalocsai vasútállomás és az uszódi hajóállomás között. Szociális tevei között szerepelt a szegényügy kezelése, a kiskorúak gondozása és a „gyámolító intézet” (szociális otthon) létrehozása. Nagyszabású gazdasági tervei részben megvalósultak, részben csak tervek maradtak. Kezdeményezésére alakult meg 1893. okt. 19-én a Kalocsai Gőztéglagyár Rt, melynek igazgatója is lett. Tervei alapján jött létre az első kalocsai jéggyár. Gazdasági tervei finanszírozására alakította meg 1898. júl. 11-én a Kalocsai Közgazdasági Bank Rt-t, mely legnagyobb vállalkozásának, Kalocsa 1902-es villamosításának pénzügyi alapját biztosította. Megvalósulatlan tervek maradtak a konzervgyárra és a községi tejszövetkezetre vonatkozó elképzelései. Dinamikus képzelőerejével megelőzte korát. Terveit sokan ellenezték, a megvalósultak létrehozása sok energiáját emésztette fel. Érzékeny idegrendszerét megviselte a sok vitával járó küzdelem, egészségi állapota megromlott. A képviselőtestület 1902. júl. 22-én 6 havi betegszabadságra küldte megromlott egészsége helyreállítására. A házi gondozás eredménytelen maradt, egészsége nem javult Közben elmeállapota is megbomlott, Lipótmezőre, zárt intézetbe kellett szállítani. Ott érte a halál.

Farkas Géza, dr. (Újvidék, 1888. júl. 9. – Kalocsa, 1945. jún. 23.) Kalocsa ny. polgármestere. Gimnáziumi tanulmányait Szegeden végezte. Kolozsváron járt főiskolára, majd a budapesti tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett. Az első világháború alatt került Kalocsára, a vöröskeresztes kórház ügyvezető titkára volt. A háború után Kalocsán maradt. A várossá alakulás előtt álló Kalocsán megszervezték a m. kir. rendőrséget. Dr. Farkas Géza 1921. júl. 1-én rendőrségi segédfogalmazóként belépett a kalocsai rendőrség kötelékébe. 1924-ben rendőrfogalmazóvá léptették elő. Dr. Tessényi József kalocsai rendőrkapitány 1928. jan. 16-án távozott a kapitányság éléről. A kapitányság vezetését, átmenetileg, helyettesére, dr. Stammer Ákos rendőrfogalmazóra bízták, majd máj. 28-án dr. Farkas Gézát rendőrfogalmazóként kinevezték a kapitányság vezetőjévé. 1929. okt. 29-én kinevezték városi rendőrkapitánnyá. Kalocsa első polgármesterét, dr. Antalffy Sándort, többszöri kérelmezése után, 1932. szept. 30-án nyugdíjazta a város, de új polgármestert csak 1934. márc. 20-án választottak. Az interregnum alatt dr. Mócsy István főjegyző helyettes polgármesterként irányította Kalocsát. A polgármester-választáson ketten indultak, dr. Mócsy István főjegyző, aki bízott polgármesteré választásában és dr. Farkas Géza rendőrkapitány. A képviselőtestület 39 : 37 arányban dr. Farkas Gézát választotta polgármesternek. Dr. Farkas Géza polgármestersége alatt lassú fejlődésen ment keresztül Kalocsa. Fellendülőben volt az idegenforgalom, lényegében befejeződött a Sárközi csatornarendszer városi szakaszának kiépítése, birtokba kapták a bentlakók a rokkanttelepi lakóházakat, felépült az ONCSA telep, a háborúra készülés jegyében befejezték a kórház új épületének berendezését és katonaság települt a városba. Az 1941-es jeges árvíz nagy pusztítást végzett a város egyes részein. A márciusi német megszállás után alakult németbarát kormány belügyminisztere, Jaross Andor ápr. 17-én a nyilas érzelmű dr. Lantay Istvánt, Pest vármegye aljegyzőjét nevezte ki Kalocsa polgármesterévé, annak ellenére, hogy dr. Farkas Gézát nem mentette fel a képviselőtestület. Dr. Lantayt kinevezése napján be is iktatták új tisztségébe. A kész tények elé állított testület ápr. 26-án nyugdíjazta dr. Farkas Gézát, akinek feltehetően az volt a „bűne”, hogy nem mutatott kellő lelkesedést a márc. végén kiadott, a zsidókra vonatkozó kormányrendeletek végrehajtásában. Nyugdíjazása után hamarosan elhunyt. Az 1945-ös év végén özvegye segélyért folyamodott a városi képviselőtestülethez