Ámon Pál sírja
Ámon Pál sírja. Ámon Pál, dr. (Kula, Bács-Bodrog m. 1871, márc. 9. –
Kalocsa, 1930. szept. 25.) apátkanonok. Gimnáziumi tanulmányait a második
osztálytól kezdve 1881-1889 között Kalocsán végezte. 1889-ben a jól érett
eredménnyel letett érettségi után Várossy Gyula, akkori nagyszemináriumi
rektor, későbbi kalocsai érsek javaslatára Haynald Lajos érsek a római
Collegium Germanicim-Hungaricumba küldte tanulni, ahol megszerezte a filozófiai
és a teológiai doktorátust. 1895. okt. 29-én Rómában szentelték pappá. A
következő évben hazatért Magyarországra, Először Madarason (Bács-Bodrog m.)
lett káplán, majd 1897-ben a kalocsai gimnázium filozófia tanára, a
Nagyszeminárium prefektusa és a tanítóképző intézet tanára lett. Nevéhez
fűződik az 1899-ben 220 taggal megalakult Kalocsa és Kalocsa-vidéki Keresztény
Munkásegylet létrehozása, amelynek vezetőjévé választották. A Nagyszeminárium
teológia tanára 1903-ban lett. 1904-ben néhány hónapig a Kalocsai Néplap
főszerkesztője is volt. 1905-ben két évig Újvidékre került plébánosnak.
1907-ben került vissza Kalocsára, ahol plébános lett és tb. kanonoknak nevezték
ki. 1912-ben címzetes apát, 1916-ban főtanfelügyelő és tiszai esperes lett.
1917-ben Budapestre helyezték a Központi Papnevelő Intézet igazgatójának,
ugyanakkor pápai prelátusnak is kinevezték. 1922-ben került vissza Kalocsára.
Visszakerülésével egy időben őrkanonoknak, 1923-ban olvasókanonoknak nevezték
ki. Részt vett Kalocsa társadalmi és gazdasági életében, több helyi társadalmi
szervezetnek és gazdasági vállalkozásnak lett választott tisztségviselője.
Élete utolsó éveiben a káptalan gazdasági ügyeivel foglalkozott, újjászervezte
és modern alapokra helyezte a káptalan egész gazdálkodási rendszerét. - Műve: Szentbeszéd Szent István Magyarország I. apostoli királyának ünnepén.
Kalocsa, 1917. Novellafordításai 1901-től a Magyar Szemlében jelentek meg. A sír állapota: A fedetlen sír kőkerete
összetört, a sírt benőtte a gaz. Az alapjával együtt kb.